A kommunikációs készségek mélyen beágyazódnak a személyiség egészébe, így a kommunikációs képességek fejlesztése személyiségfejlesztés is, amihez mindenek előtt szükség van önismeretre, önmagunk elfogadására is. Szociális kötődéseink, empátiánk, tolerancia-képességünk, attitűdjeink meghatározzák mennyire vagyunk érzékenyek környezetünk jelzéseire, illetve mennyire adekvátan reagálunk mások közléseire.

Intellektuális képességeinken múlik a kommunikáció logikus vezetése, kontrollja, kreativitásunkon pedig a kommunikációs problémák megoldása. Emocionális megnyilvánulásaink üzeneteink felhívó és meggyőző erejét, hatását módosítják.
Kommunikációelméleti tudásunk a kommunikációs kompetencia javítását célozzák.

A készségfejlesztés célterületei

•    A tartalomtudás és a tartalomalkotó képesség
•    A kommunikációtechnikai tudás
•    A levegőgazdálkodás
•    A hangszín
•    A hangfekvés, hangterjedelem
•    A hangerő
•    A beszédtempó
•    A szünet hibák
•    A beszédhibák

Kommunikációs technológiai ismereteink magukba foglalják a közlés és befogadás technikai mechanizmusainak zavartalan működtetését ( írni-olvasni tudás, telefonhasználat, számítógép kezelés stb.)

A továbbiakban olyan gyakran tapasztalható készségbeli hiányosságokra hívjuk fel a figyelmet, amelyeknek nem igazán tulajdonítanak jelentőséget a vezetők, pedig megítélésüket, és a képviselt ügy eredményességét is befolyásolhatják.

A beszédlégzés

A beszéd olyan természetes cselekvésünk, mint a levegővétel. A beszédlégzésben hangképző szerveink is aktívan részt vesznek: a tüdő, a gégefő, és a toldalékcső. Amikor a levegővétellel együtt hangot is képzünk, megváltozik a be- és kilégzések időtartamának aránya. A kilégzés hosszúsága megtöbbszöröződik és nem következik utána pihenésszünet. A hangok képzésére a kilégzést vesszük igénybe. Ezt a fajta hangképzéssel kísért légzést beszédlégzésnek nevezzük. Beszédlégzésünk a beszéd ritmusához igazodik. A beszédhez szükséges levegővel okosan kell gazdálkodnunk. Ezt a levegőgazdálkodási képességet fejleszteni nemcsak lehet, hanem kell is, főként azoknak, akiknek munkájához a szóbeli szereplés hozzátartozik.

A hangszín

Az emberi hang alaphangból és felhangokból áll. A hangszínt az alaphang és a felhangok száma, ereje és aránya határozza meg. Továbbá az egyének testi adottságai, a hangképző szervek fölépítése és méretei is befolyásolják. A hangszín változásai jelzésértékűek is lehetnek. A világosabb hangszín kiemeli a lényeget, érzékelteti az örömöt, míg a sötétnek nyomasztó a hatása, bánatot fejezhet ki.

A hangfekvés, hangterjedelem

Az egyéni orgánumnak és a beszéd zeneiségének másik fontos sajátossága a hangterjedelem. Ezen belül megkülönböztetjük a hangfekvést és a dallamot. Hangterjedelmünk felöleli az általunk képezni tudott hangmagasságokat. A hangok magassága a hangszalagok hosszától és feszességétől függ. Magas hangokat rövid szalagok, mély hangokat hosszabb szalagok hoznak létre. A feszesség is befolyásolja a magasságot. Ez a biológiai meghatározottság a magyarázata annak, hogy a férfiaknak mélyebb, a nőknek magasabb hangjuk van. A férfiak hangszalagjai ugyanis hosszabbak a nőkénél.

A hangfekvés hangterjedelmünknek az a rendszerint több hangmagasságot magába foglaló sávja, amelyben a beszéd dallamegységei, a szakaszdallamok mozognak, illetve megvalósulnak - fogalmaz Hernádi Sándor Beszédművelés című könyvében. Háromféle alaphangfekvést különböztetünk meg: a középsőt, az alsót és a felsőt. A középső hangsáv az indulatmentes beszédé.